Magyar szerkezettár

áll¹

tn (és ts) ige

1. <ember, állat> a lábára nehezedve egy helyben marad. ▸ alig áll a lábán | ▸ áll, mint a sion hegye mintha gyökeret vert volna a lába úgy, mint egy faszent mint a sóbálvány mint a cövek ▸ áll, mint szamár a hegyen mint a bálám szamara | ts <kif-ekben:> ilyen helyzetben végez, ill. (másokkal együtt) létrehoz, kialakít valamit. őrt áll; sor(fala)t áll. | valaki más módon, ill. teste más részére nehezedve függőleges helyzetben tartja magát. kézen áll; | ▸ négykézlábra áll | ts ▸ útját állja valakinek valaminek | ▸ valakire áll

2. álló, függőleges testhelyzetbe helyezkedik. terpeszállásba áll; | ▸ lábra talpra áll

3. vhova odalép, odamegy, és álló helyzetben marad. mérlegre áll.

4. <növény, építmény, tárgy> (nagyjában) függőleges helyzetben a talajból kimagaslik. a kertben diófa áll. | <tárgy> vmely meghatározott helyen van, ott szokott lenni. hol áll a fogas?

5. <közlekedési eszköz> nem mozog, egy helyben van. | <közlekedési eszköz(zel) > vhova megy, hajt, és ott megáll. a ház elé áll a kocsi(val).

6. <szerkezet, gép, üzem> nem jár, nem működik. | <valami, ami mozogni, folyni szokott,> egy helyben marad. a patakban áll a víz. | <cselekvés, folyamat> nem halad előre. áll a munka.

7. <tárgy, anyag> (ki-, ill. felhasználatlanul) hever vhol. zsákszámra áll náluk a cukor. | <étel, ital> elkészítés után egy darabig érlelődik. még állnia kell a bornak.

8. megvan, fennáll, elkészült, ill. nem pusztult el. áll a híd. | ▸ valakinek áll valami | ▸ előtte áll

9. ▸ vhol írva áll | ▸ valakinek a nevén áll

10. <társas cselekvés> tart, folyik. áll a vásár.

11. érvényben van, érvényes. ez az érv nem áll. | ▸ áll valakire, valamire

12. <test része, tárgy> valamilyen helyzetben van. ferdén áll; | ▸ égnek áll ▸ a szeme sem áll jól | biz <hímvessző> merevedett állapotban van. | <ruha, (haj)viselet> vhogyan mutat valakin v. illik valakinek, ill. <viselkedés> vhogyan illik hozzá. szépen áll rajta v. neki a piros blúz; jól áll neki a mosoly. | ▸ valami jól, rosszul nem áll valakinek a kezében | ▸ valami a kezére áll valakinek

13. valamilyen helyzetben, állapotban van. ▸ fegyverben áll ▸ lángokban áll ▸ jól, rosszul áll

14. ▸ valamire áll | sp <mérkőzés, ill. játékos, csapat> vmely időpontban bizonyos arányú eredményt mutat.

15. vmely viszonyban van valakivel, valamivel, ill. máshoz való viszonyában vmely helyzetben van. hadilábon áll valakivel; arányban áll valamivel; hátrább áll valakinél; fölötte áll valakinek; első helyen áll; élén áll valakiknek, valaminek. | ▸ valamiben áll valakivel harcban áll velünk.

16. ▸ valakin, valamin áll nem rajtam áll.

17. <kif-ekben:> valamiben van. ▸ jogában, hatalmában, módjában áll valami

18. ▸ valamiből áll | ▸ valamiben valamiből áll élete küzdelemből áll.

19. helytáll, kitart vhol v. valaki, valami mellett. mögötte áll a nép. | ts ▸ állja a vadat

20. ts el tud viselni valamit, es. valakit. állja a hideget; nem állják egymást. | ts (t. n.) ▸ nem állja nem állja szó nélkül.

21. (ts is ) <ígéretet> megtart. állja a szavát; szavának áll.

22. ts biz valaminek a költségeit fedezi. ő állja a lakodalmat, a cechet.

23. vmely foglalkozásba kezd, ill. beáll, elszegődik valaminek vhova. munkába áll. | valakihez pártol, valamihez csatlakozik. valakinek a pártjára, zászlaja alá áll. | ▸ élére áll valakiknek, valaminek

24. ▸ valami áll valakibe valamijébe fogába állt a fájás.

25. ▸ valaki, valami áll a házhoz vendég, pénz áll a házhoz. | ▸ állok elébe ▸ neki áll feljebb

[ fgr ]

áll²

1. az arcnak a száj alatt levő, kerekded része. állon vág valakit.

2. ritk alsó állkapocs.

3. ▸ állig fegyverben fölfegyverkezve vasban ▸ állig begombolkozik | ▸ majd leesett az álla

[ fgr ]

____________________

rajta

I. szjeles hsz

1. valakinek, valaminek a testén, felületén, ill. felső részén. bunda van rajta. | valamin függve, rá erősítve. ott van a kötél, ruhák száradnak rajta. | valakinek, valaminek külső megjelenésén. látszik rajta, hogy beteg.

2. valakin mint vmely testi v. lelkiállapot hordozóján. kitört rajta a kanyaró.

3. ritk valamin át, keresztül. van itt egy rés, nézz be rajta.

4. ritk valakit, valamit fel-, ill. kihasználva. rajtam akar nyerni.

5. ▸ rajta van, hogy

6. <vonzatként.> csodálkozik rajta; nem fog ki rajta; lök egyet rajta.

II. ik

1. vmely tevékenységet valaki(k)re, valami(k)re irányítva. rajtaüt.

2. vmely tevékenység közben. rajtacsíp, rajtakap. | vmely tevékenység folytán. rajtaveszt.

III. msz <cselekvés kezdésére biztató szó.> fogj(unk) hozzá! rajta, induljunk!

[ fgr tőből]

..........

rajta

→ ő ⊕ -n ⊕ a[3Sg]

ő¹

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

ő²

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

1. az ismert, említett személy, es. állat, dolog. te velem jössz, ő itt marad. | az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. hátha ő is ott lesz!

2. ▸ őket két cicája van, nagyon szereti őket.

3. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt) a hozzá tartozó, a birtokában levő. az ő fia is itt van.

4. (birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt, ők h.) a hozzájuk tartozó, birtokukban levő. az ő házuk.

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

-n¹

hat-rag (mássalhangzós végű v. v tövű névszókon)

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

-n²

hat-rag

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.

a[3Sg]

____________________

ó/úgy

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ úgy

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

úgy

I. mut hsz; (kf: nép: ~abbul v. ritk: ~abban )

1. olyan módon. ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel; ▸ ha te úgy, én is úgy | ▸ nem úgy éva jól tanul, nem úgy a húga. | ▸ úgy , mint úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám ).

2. olyan állapotban. szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt. | ▸ úgy van | ▸ van úgy, hogy | ▸ úgy van, hogy úgy volt, hogy ma indulunk. | ▸ úgy van valamivel, hogy mint ahogyan | <helyeslés kif-ére.> ▸ úgy van biz: úgy is van | <történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb. úgy történt, ment végbe, hogy ...

3. ▸ így úgy

4. olyan minőségben. most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.

5. olyan nagyon, annyira. úgy fáj a lába, hogy alig tud járni. | <felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben. úgy örülök! | <fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok. nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen! | ▸ úgyabbul ritk: úgyabban rosszul jártam, de ő még úgyabbul.

6. akkor. kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy jó, ha friss. | <feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor. ha ön mondja, úgy én is elhiszem.

7. <nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában. úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!

8. <érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t). úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...; ▸ úgy látszik ▸ ha úgy tetszik ▸ hogy úgy mondjam

9. ▸ úgy sincs ne menj, ha úgy sincs kedved.

II. hsz

1. körülbelül. úgy öt óra tájban.

2. <mód- v. állapothat kiemelésére.> az a jó, amikor úgy szép csendesen esik az eső.

3. <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.> futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.

4. ▸ csak úgy nem akart semmit, csak úgy bejött.

5. ▸ csak úgy csak úgy rázta a zokogás.

III. msz

1. <helyeslés kif-ére:> úgy van. ▸ úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod

2. nép | ▸ úgy ám úgy bizony két fiam van, úgy ám! | ▸ úgy ám, de [hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!

3. néha gúny | <rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban? úgy? azt hiszed? | ▸ vagy úgy ja úgy?!

4. gúny <megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog! úgy! tehát félrevezettél!

[ fgr tőből]

____________________

gatya

1. népr vászonból készült, térden alul érő, bő, közvetlenül a testen nadrágként viselt férfiruhadarab.

2. biz v. tréf | alsónadrág. | nadrág.

3. némely madár csüdjét borító tollazat. ▸ jól felköti a gatyáját ▸ jó helyre tette a gatyáját ▸ gatyába ráz

[ szb−hv ]

____________________

tehénen

→ tehén ⊕ -n

tehén

1. a szarvasmarhának már borjazott nősténye. ▸ úgy áll rajta, mint tehénen a gatya

2. áll vad vadon élő, nagy testű, növényevő emlős (pl.: szarvas, elefánt) nősténye.

3. ▸ isten tehene

4. durva testes (esetlen) nő. ▸ kicsalná a tehénből a borjút

[fgr tőből v. iráni ]

-n¹

hat-rag (mássalhangzós végű v. v tövű névszókon)

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

-n²

hat-rag

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.

____________________

a → az

____________________

mint¹

hsz vál

I. kérdő

1. milyen módon? mint történt a dolog?

2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?

3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!

II. von amint, ahogy. köszönt, mint illik. | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint. ki mint vet, úgy arat.

[←mi² ]

mint²

ksz

1. <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.> olyan, mint a többi. | <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.> úgy fut, mint a nyúl.

2. <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.> jobban fáj, mint tegnap. | ▸ több mint több mint egy éve. | <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.> más, mint ...; másképp, mint ...

3. <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.> inkább ma, mint holnap. | mintsem, semhogy. inkább felírom, mint hogy elfelejtsem. | ▸ nem annyira , mint inkább nem annyira szereti, mint sajnálja.

4. <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.> ugyanaz érdekli őt is, mint engem. | <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.> nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...

5. <kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint. én is megijedtem, mint mindenki más.

6. <állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként. mint öreg ember tért haza; ▸ valaki, valami mint olyan ilyen az erkölcs mint olyan.

7. <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.> a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...; ▸ mint ahogy ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...

8. ▸ nap mint nap

[←mint¹ ]

..........

amint

I. von hsz

1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.

2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.

II. ksz

1. mialatt, amíg.

2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!